Az a kérdés, hogy egy intelligenciarendszer által generált képre vonatkozik-e a szerzői jog, meglehetősen lényeges kérdés. A téma valójában összetett, és a különböző országok jogszabályi fejleményeivel szembesül. A villámgyors előrehaladást tekintve egyes hivatalos intézmények nem haboztak állást foglalni. Tudja meg, hogy a szerzői jog vonatkozik-e a mesterséges intelligencia által létrehozott képekre.
A mesterséges intelligencia kétféle képalkotási módja
A szerzői jogra szakosodott jogászok által készített és a Kulturális Minisztérium által terjesztett kézikönyv szerint a képeket illetően kétféle mesterséges intelligencia létrehozása létezik. Ezek megkülönböztetése segít meghatározni a kérdés körvonalait, amellyel foglalkozunk.
Az első a számítógéppel segített alkotásokra vonatkozik. Ezek függetlenek a mesterséges intelligenciát alkalmazó szoftvertől, amely csupán eszközként szolgál az ember által felügyelt alkotási folyamatban. A második esetben az alkotásokat a mesterséges intelligencia spontán módon, emberi beavatkozás nélkül hozza létre, amely az alkotási folyamat meghatározó tényezőjének tekinthető.
Ezek az elemek felvetik a szerzői jog alkalmazhatóságának kérdését a művek mesterséges intelligencia segítségével történő létrehozására a jelenleg létező jogi kereteken kívül. Az első esetben elképzelhető, hogy a szerzői beavatkozás megmarad, és hogy azt különleges jogokkal lehet védeni. Ezzel szemben a mesterséges intelligencia által spontán módon létrehozott alkotással összefüggésben a vita meglehetősen széleskörű.
Ki tarthat igényt egy mesterséges intelligencia által létrehozott kép szerzőségére?
A legtöbb esetben a mesterséges intelligencia által generált képek szellemi tulajdonjoga a modellt vagy programot létrehozó személyt vagy vállalatot illeti meg. Ez azt jelenti, hogy még akkor is, ha a képek más személyek által megadott jelzéseken alapulnak, általában a modell vagy program létrehozóját tekintik a szerzői jog jogosultjának.
Ha azonban a képek egy harmadik fél nevében végzett munkának tekinthetők, a szerzői jog azt a személyt vagy vállalatot illetheti meg, aki vagy amely a képek létrehozására megbízást adott. Vegyük egy olyan ügyfél példáját, aki felbérel egy grafikust, hogy AI segítségével hozzon létre képeket. Az ügyfél valószínűleg a kép tulajdonosának ismerhető el. Legalábbis bizonyos mértékig és egy adott felhasználás tekintetében.
Továbbra is fontos megjegyezni, hogy a szellemi tulajdon bizonyos esetekben több fél között is megosztható. Abból az esetből kiindulva, amikor egy vállalat igénybe veszi egy grafikus szolgáltatásait, és a munka alapjául szolgáló tanulási modellt bocsátja rendelkezésére, a létrehozott digitális mű a két fél között megosztott szellemi tulajdon tárgya lehet.
Az amerikai hatóságok álláspontja
Fontos megemlíteni az amerikai hatóságok álláspontját a témában, mivel a közeljövőben az európai hatóságok is követhetik ezeket a döntéseket. Az Amerikai Egyesült Államok Szerzői Jogi Hivatala, az USCO 2023-ban nemrég kijelentette, hogy a mesterséges intelligenciák által előállított vizuális tartalom nem részesülhet szerzői jogvédelemben. Még ha a mesterséges intelligenciák emberi paraméterek alapján dolgoznak is az eredmények előállítása érdekében, a szerzői jogon keresztül nem lehet elismerni az előállított művek szerzőségét.
Az USCO szerint a kreativitás mértéke alapvető fontosságú a mű szerzői jogi védelmének meghatározásában. A mesterséges intelligencia modellek azonban jelenleg nem képesek ezt a kreativitást emberi beavatkozás nélkül reprodukálni. Másrészt a mesterséges intelligencia szolgáltatásait igénybe vevő emberek nem rendelkeznek abszolút kontrollal a művek előállításának módja felett. Ezért nem részesülhetnek a szerzői jogból.
Az Egyesült Államokban a mesterséges intelligencia szoftverek kiadói jogi eljárások tárgyát képezik. Azzal vádolják őket, hogy megsértik azon művészek szerzői jogait, akiknek műveit az adatbázisokban felhasználják. Az ítéleteket kíváncsian várják a terület szereplői, mivel precedensként szolgálnak majd.
A vizuális tartalomkészítés világa a szerzői jogok tekintetében forradalom előtt áll. Az egész társadalom fejlődhet a vizuális alkotások előállításához való viszonyában. Fel kell ismerni, hogy az automatikus vizuális alkotások szerzői jogáról szóló vitában nem esik szó a mesterséges intelligencia tervezőinek tehetségéről. Pedig az ilyen eszközök alkalmazása számos készség mozgósítását igényli. A kérdések nem korlátozódnak a szellemi tulajdonjogokra. A művészethez és a mesterséges intelligenciához fűződő kapcsolatunk mögött valójában filozófiai irányultságok húzódnak meg.
