Alphonse Karr, a 19. és 20. századot átívelő regényíró és újságíró egyszer azt mondta: „A tulajdonlás csapda: ami azt hisszük, hogy a miénk, az birtokol minket. Három évszázaddal később a mesterséges intelligencia behatolt a mindennapi életünkbe. Ez az idézet ma már teljes mértékben érvényesül. Néhány kattintással bárki létrehozhat írott tartalmat, fotót, videót vagy zenét. Ezeknek az algoritmus által generált műveknek a megszületése számos jogi kérdést vet fel. A mesterséges intelligencia jogsérelmet jelent? Milyen jogi következményei vannak a fejlődésnek az alkotásba való beépülésének?
A szellemi tulajdon fogalma
Mielőtt rátérnénk a lényegre, érdemes a szellemi tulajdon fogalmának meghatározására összpontosítani. Ez a kérdés lényege. Ki a mű tulajdonosa? Akár egy fejből, akár egy számítógépből származik, ki élvezi a találmány hírnevét?
Az INPI (Institut National de la Propriété Industrielle) világos és tömör definíciót ad. A Szellemi Tulajdonról szóló törvénykönyv szerint az L111-1 cikkelyt a hamisítás vagy a plágium elleni küzdelem céljából fogalmazták meg. Védi a szerzőt azáltal, hogy a művéből származó előnyöket biztosítja számára. Ebben a cikkben két kategóriát lehet megkülönböztetni. És mindegyik esetében a jogok a szomszédos jogokra is kiterjednek.
Az ipari tulajdonjogok
Ezeket szabadalom, védjegy, minta vagy formatervezési minta lajstromozásával lehet megszerezni. Ezek monopóliumot biztosítanak a mű hasznosítására.
A szerzői jog
Ezek a művészettel kapcsolatos alkotásokra, például könyvekre, filmekre, dalokra stb. terjednek ki. Ezeket de facto a mű létrehozásával szerzik meg. A jogok azonban nem védik az ötleteket vagy koncepciókat. Erről a SACEM gondoskodik.
Mi történik tehát, amikor mesterséges intelligenciával alkotunk egy művet?
Mi a mesterséges intelligencia?
Most, hogy definiáltuk a szellemi tulajdon fogalmát, meg kell határoznunk a mesterséges intelligencia fogalmát. Ez a fogalom nem is olyan új keletű. A közelmúltban azonban bekerült a mindennapi nyelvezetünkbe.
Ennek a számítástechnikának a célja, hogy egy olyan gép legyen, amely képes emberi intelligenciát igénylő feladatok elvégzésére. Végső célja olyan rendszerek kifejlesztése, amelyek képesek érzékelni egy környezetet. Miután ez a felismerési fázis befejeződött, a mesterséges intelligencia következtetéseket von le a kapott információkból, és következtetéseket von le. Ezen adatok alapján autonóm döntéseket hoz.
Meg kell azonban különböztetni két osztályt: az erős és a gyenge mesterséges intelligenciát.
Az előbbi célja az emberi készség megismétlése. Úgy tervezték, hogy önállóan fejlessze és növelje képességeit. Az emberhez hasonlóan az általa megoldott problémáknak megfelelően fejlődik.
A másodikat, amely alapvetőbb, egy adott feladat elvégzésére tervezték. A teljesség igénye nélkül említhetjük az előre meghatározott kérdésekre való válaszadást vagy a sakkozást.
Míg az egyik úgy néz ki, mintha egy sci-fi filmből lépett volna elő, és a mi fajunkat próbálná utánozni, a másik is képes fejlődni. Arra vannak teremtve, hogy fejlődjenek.
A legismertebb mesterséges intelligenciák
A fikció csatlakozott a valósághoz. És a mi társadalmunk ezen a téren is vetekszik a képzelettel. Szoftverek szerzői bőven akadnak. Vannak tartalom írására alkalmas mesterséges intelligenciák, mint például a Chat GPT d\’Open AI, amely minden bizonnyal a legismertebb és a legtöbbet vitatott a tévékészülékekben és az otthonokban egyaránt. Mások, mint például a Dall-E lehetővé teszik egy kép létrehozását. Vagy ami még bizarrabb, a Paradot nevű alkalmazás egy karaktert formál, akivel csevegni lehet. A L\’amour-t is érinti a jelenség!
Mindezekben, ha a Paradot-hoz hasonló játékosabb funkciókat kizárjuk, kié a szerzői jog egy könyv, egy fénykép stb. létrehozásában?
Ki a szerzője egy mesterséges intelligencia által segített műnek?
Ha egy zenei vagy más, teljes egészében a művész által alakított találmányra a tulajdonjogok vonatkoznak; egy számítógéppel segített mű esetében a dolog komolyan bonyolódik.
Minden fogalmak és árnyalatok kérdése ebben a mesterséges intelligencia által létrehozott alkotás által felvetett kérdésben. Ha a gépet technikai eszközként használják, az esetjog kétségtelenül elismeri a tervező szerzői jogát. De milyen mértékben? Milyen területen? Ezt a bíróságoknak kell majd eldönteniük.
Ki a szerzője egy mesterséges intelligencia által létrehozott műnek?
Egy mesterséges intelligencia által generált teljes mű esetében azonban ez egyértelmű. A francia jog a „mű” fogalmát úgy határozza meg, hogy az emberi alkotás közvetlen, robot közreműködése nélküli alkotás. Ha azonban egy mesterséges intelligencia maga hoz létre egy festményt, egy szöveget stb. akkor kié lesznek a jogok? Kié lesznek a jogok? Az alkalmazás alkotója?
Ennek a kérdésfeltevésnek a konklúziója még nincs megírva. Egy jogi vákuum létezik. Ezért fontos, hogy mielőtt egy mesterséges intelligencia által generált képet használnánk, tájékozódjunk a felhasználás feltételeiről, amelyben a szerzői joggal kapcsolatos szabályokat rögzítik.
