A mesterséges intelligencia, közismertebb nevén az AI megkérdőjelezi a szerzői jogokat? Ez egy olyan kérdés, amelyet a szakemberek már régóta fontolgatnak. Az olyan mesterséges intelligenciák, mint a ChatGPT, a Dall-E 2, a Stable Diffusion és a MidJourney, hogy csak néhányat említsünk, használata mára exponenciális és szinte elkerülhetetlen. Használatuk azonban számos jogi kérdést vet fel.
Copyright: definíció
A szerzői jog a szellemi tulajdonról szóló törvény hatálya alá tartozik, és két ágra oszlik.
- Az erkölcsi jogok, amelyekről azt mondják, hogy átruházhatatlanok és nem átruházhatók, a szerző és műve nevének és státuszának tiszteletben tartására vonatkoznak.
- A gazdasági jog a mű kereskedelmi hasznosítására vonatkozik egy maximális időtartamra. Így a szerzői jog jogosultjának halála után 70 évvel minden alkotása az úgynevezett közkinccsé válik.
A szerzői jog minden alkotónak lehetővé teszi, hogy ellenőrizze művei felhasználását, és kizárólagos jogokat biztosít számukra minden területen: a többszörözés, a terjesztés, az ábrázolás és a módosítás területén.
A szellemi tulajdonról szóló törvénykönyv L 111.1. cikke szerint: „A szellemi alkotás szerzője az alkotás megalkotásának puszta ténye alapján kizárólagos, mindenkivel szemben érvényesíthető, testetlen tulajdonjogot élvez e mű felett”. A szerzői jog az alkotások számos formáját védi: irodalmi művek (regények, versek, cikkek), művészeti alkotások (festmények, szobrok, fényképek), zeneművek, filmek, szoftverek és sok más.
Franciaországban nem szükséges hivatalos nyilatkozat. A művet automatikusan az alkotójának tulajdonítják. Többszörös igénylés esetén azonban az illetékes hatóságoknak ellenőrizniük kell a birtoklás előzményeit. Aki a legkorábbi időpontot tudja bizonyítani, az lesz a tulajdonos. Ezért fontos, hogy a művet időbélyegzővel ellátott és hitelesített letétbe helyezéssel „regisztrálják” az INPI-n keresztül.
Végül a „copyright” kifejezés a franciaországi szerzői jog angolszász megfelelője.
A jogászok előtt álló kihívások a mesterséges intelligencia és a szerzői jog kezelése során
Használhat-e egy AI engedély nélkül egy ilyen szerzői jog által védett művet? És fordítva, lehet-e jogilag védeni egy mesterséges intelligencia által létrehozott eredeti alkotást?
A szerzői jogvédelem alatt álló adatok felhasználása
A mesterséges intelligenciák felhasználhatók olyan tartalmak automatikus generálására, mint például újságcikkek, zene vagy művészeti alkotások. Ilyen tartalmak létrehozásakor felmerülhet a szerzői jog tulajdonjogának kérdése.
Ha a mesterséges intelligenciát egy magánszemély vagy szervezet használja, akkor igényt tarthat a létrehozott tartalom szerzői jogaira. Ha azonban a mesterséges intelligenciát autonóm módon, jelentős emberi beavatkozás nélkül használják, a szerzői jogokhoz való hozzárendelés bonyolultabb lehet. Az, hogy a mesterséges intelligencia gyorsan és hatékonyan képes reprodukálni az ilyen tartalmakat, súlyosbíthatja a hamisítás és a kalózkodás problémáját.
Ezen túlmenően a mesterséges intelligenciamodell kiképzése nagy mennyiségű szerzői jogi védelem alatt álló adat, például szöveg, kép és hanganyag manipulálását teheti szükségessé. Ezen adatok engedély nélküli felhasználása potenciálisan sértheti a szerzői jogokat, azaz sokszorosítással történő hamisításnak minősülhet (a francia szellemi tulajdonról szóló törvény L. 122-1, L.122-3, L.335-3 cikke).
A mesterséges intelligencia által létrehozott művek
Ezzel szemben a mesterséges intelligencia által létrehozott eredeti alkotás nem részesül oltalomban. A mesterséges intelligencia által létrehozott művek státusza különösen nem egyértelmű, mivel nem úgy tekintik, hogy azokat emberi lény alkotta volna meg. Mint ilyenek, automatikusan közkinccsé válnának, ami problémát jelent azoknak a vállalatoknak, amelyek elérhetővé teszik őket, miután milliókat fektettek mesterséges intelligencia rendszereikbe.
Néhány ország másként döntött. Az Egyesült Királyságban például a jogszabály egyértelmű: a számítógép segítségével létrehozott irodalmi, drámai, zenei vagy művészeti alkotás esetében az a személy minősül szerzőnek, aki az említett alkotás létrehozásához szükséges lépéseket megtette.
A mesterséges intelligencia és a szerzői jog közötti kölcsönhatás összetett jogi és etikai kérdéseket vet fel. A számítógépek számítási teljesítményének robbanásszerű növekedése azt jelenti, hogy ma már alig lehet különbséget tenni az „elme műve” és a mesterséges mű között.
A jogászok munkájának a szerzői jogi törvények figyelemmel kísérésére és kiigazítására kell összpontosítania, hogy figyelembe vegyék a technológiai fejlődést. Ugyanakkor egyensúlyt kell teremteniük az alkotók jogainak védelme és az innováció előmozdítása között a mesterséges intelligencia területén.
A szerzői jogi szabályozásnak általában, és különösen a mesterséges intelligencia felhasználásával kapcsolatban valószínűleg újra kell majd találnia magát. Alapvető munka már most is folyik szerte a világon.
A vitának arra kell majd összpontosítania, hogy az e technológiát alkalmazó vállalatok számára a befektetések megtérüljenek, és nem csak a mesterséges intelligencia által a szerzői joggal szemben támasztott kihívásra.
