A mesterséges intelligencia egyre inkább érezteti jelenlétét a művészeti világban. Legyen szó blogbejegyzések írásáról, közösségi oldalakon való posztolásról vagy képek készítéséről, mindenhol találkozhatunk az alkotásaival. A mesterséges intelligenciával működő szoftverek használata során azonban felmerülhet a plágium kérdése. Mi a helyzet a mesterséges intelligencia által létrehozott alkotások szerzői jogával?
Mi az a Prompt Art mesterséges intelligencia használatával?
Az AI Prompt Art a képek mesterséges intelligencia segítségével történő létrehozását jelenti. Az elmúlt hónapokban számos alkotó használta ezt, különösen a hírek eltérítésére és olyan hamis képek közzétételére, amelyek kérdéseket vetettek fel. Látta már azokat a képeket, amelyeken Ferenc pápa fehér pehelykabátban vagy Emmanuel Macron tüntetéseken szerepel? Ezek a „fotók” valójában egy mesterséges intelligencia nagyon is valósághű alkotásai voltak.
A szerzői jog és a mesterséges intelligencia
A kreativitás világában, mind az írott, mind a vizuális (film, fotó, rajz) alkotások világában a szerzői jog minden olyan esetben érvényes, amikor a művet egy személy hozta létre. De vajon ezek a szerzői jogok vonatkoznak-e egy mesterséges intelligencia által létrehozott képre is?
Mi a szerzői jog?
A francia jogban a szerzői jogot a Code de la Propriété Intellectuelle (CPI) az irodalmi és művészeti tulajdon részeként határozza meg: „A szellemi alkotás szerzője e művön kizárólagos, testetlen tulajdonjogot élvez, amely kizárólag az alkotás alapján mindenkivel szemben érvényesíthető.”.
Mit jelent ez? Gyakorlatilag azt, hogy amint az egyén létrehoz egy művet, és azt a saját nevében nyilvánosságra hozza, azt senki sem használhatja fel a beleegyezése nélkül. A szerző vagy alkotó teljes joggal rendelkezik a művéhez, és eldöntheti, hogy engedélyezi-e vagy sem, hogy azt mások felhasználják.
Ahol a szerzői jog szempontjából bonyolulttá válik a dolog, az az, amikor egy művet (képet, rajzot, fotót) mesterséges intelligencia hozott létre. Mivel a szoftver nem természetes személy, két lehetséges forgatókönyv létezik:
- Ha a kép létrehozásának folyamata a szoftver és egy emberi személy közötti munka volt, mint például a számítógéppel segített tervezés (CAD) esetében, akkor a fizikai személy lesz a művének szerzői jogtulajdonosa. Ezután saját belátása szerint élvezheti azt, és megtilthatja más alkotóknak a másolást vagy felhasználást;
- Ha viszont a képet teljes egészében egy mesterséges intelligencia hozta létre, akkor az nem minősülhet a szerzői jog szerint műnek, mivel „mű” csak és kizárólag emberi személy által létrehozott alkotás lehet.
A mesterséges intelligencia által létrehozott képekre vonatkozó egyéb jogi korlátozások
A fent bemutatott forgatókönyvektől függően előfordulhat, hogy Ön teljes mértékben és kizárólagosan élvezheti vagy nem élvezheti a mesterséges intelligenciától kért képet. Bizonyos esetekben azonban Önnek is joga van elgondolkodni azon, hogy milyen felhasználásra szánja, vagy akár azon, hogy a generált képet már létező képek ihlették.
Megoldható-e az AI által generált kép kereskedelmi célokra való felhasználása?
Amint fentebb látható, ha részt vett a Mesterséges intelligencia a képalkotás folyamatában (CAD) című előadáson, akkor azt bármilyen módon élvezheti.
Másrészt, ha a képet egyedül az AI hozta létre, a szerzői jog nem vonatkozik a „műre”, amely nem mű. Ilyenkor a generált kép létrehozásához használt webhely vagy szoftver felhasználási feltételeiben kell tájékozódnia arról, hogy felhasználhatja-e azt kereskedelmi célokra.
Mivel a mesterséges intelligenciát a már közzétett szövegek és ismert művek inspirálják, nem kizárt, hogy ha arra kéri, hogy a semmiből hozzon létre egy képet, az egy már létező mű egészét vagy egy részét fogja beépíteni.
Ha ez a helyzet, akkor meg kell győződnie arról, hogy a képbe beépített mű jogdíjmentes, így Ön felhasználhatja azt. Franciaországban a szerzői jog az alkotó halála után 70 évvel megszűnik, kivéve az erkölcsi jogokat, amelyek az örökösökre szállnak vissza.
